2013.06.29. I. Nyílt Hegyifutó Marathon Magyar Bajnokság (Felsőtárkány)

A MEAFC két egyéni versenyzője is indult az ez évben első ízben megrendezésre került hegyifutó OB-n és a hatfős mezőnyben Karlowits-Juhász Tamás az első helyen végzett.

Eredmények:

1. Karlowits-Juhász Tamás MEAFC  4:00:28
4. Tamás István MEAFC  4:17:04

Bővebben a versenyről a győztes írásából!

I. Nyílt Hegyifutó Maraton Magyar Bajnokság

Ezen a hétvégén mindenki az Alpok magaslatain nyüzsög, az én nevem is az olaszországi Dolomitokban zajló Lavaredo Ultra Trail indulói között olvasható. Az események azonban másként alakulnak, így mégsem tudok elindulni az olasz versenyen, viszont az utolsó pillanatban benevezek a hegyifutó marathon magyar bajnokságra, mely a bükki Felsőtárkányon kerül megrendezésre. Az utolsó napokban gyors kavarás, sportorvosi papír, átigazolás…

A helyszínen Tamás Istvánnal gyorsan felmérjük az ellenfeleket, és a foghíjas mezőny láttán könnyű győzelemre készülünk. A rövidebb távosokkal rajtolunk, de pár métert követően szétválunk, és a pontos táv érdekében kezdésként négyszer megkerülünk egy tavat, majd – mivel nem nagyon koncentrálunk a számolásra – ráhúzunk egy ötödik kört is. Ha már mi szívunk, akkor a többiek is szívjanak, így a rendezők mindenkit utánunk küldenek.

A rövid, alig kilométeres köröket követi az igazi versenypálya, ahol ismét öt kört kell megtennünk. Pár kilométert követően, hosszú emelkedő következik, és lassan felzárkózunk a rövidebb távosokra. Istvánnal könnyű tempóban követjük az élen haladó párost, és elhatározzuk, hogy majd csak a táv kétharmadánál előzzük meg őket. Az első kör gyorsan eltelik, és a felénk érkező zivatarfelhők gondoskodnak róla, hogy a következő körökön se unatkozzunk. Hamar bőrig ázunk, és az ösvényen tucatszám jelennek meg a vízfolyások, melyek egyre csak híznak. Innentől már nem kedvez a terep az aszfaltcipőnek, és a meredekebb lejtőkön síelők módjára próbálunk leereszkedni és talpon maradni. Mindeközben kényesen ügyelünk arra, hogy a távolság ne csökkenjen köztünk és az élen haladó páros között. A frissítőkön pár szelet pépesített nápolyi és tiszta víz a kínálat, néha egy-egy szőlőcukrot is elmarok. A tóhoz visszatérve a feleségem és kisfiam buzdítása és egy hatalmas „Hajrá Carlos!” feliratú transzparens fogad, és persze normális saját frissítő (Mars csoki és izo).

Próbálom Istvánt feljebb húzni az éllovasokra, de egyre jobban leszakadunk. A harmadik körre eláll végre az eső, azonban újabb nehezítő körülmény adódik. Hiába hoztam rendes futózoknit, egy sima zoknit hagytam a lábamon, ami elázva kb. percenként felgyűrődik a talpamon. Ettől kezdve a futásom fartlekezésbe csap át. Istvánt magára hagyva felfutok a vezető párosra, és hamar el is hagyom őket, de az újabb zokni igazítás miatt állandó megállásra kényszerülök, és minduntalan utolérnek. Kezd kicsit bosszantani a dolog, főleg, hogy minden megállásnál a gugolgatásokkal egy esetleges izomgörcsöt kockáztatok. Mindeközben a nap is kisüt, és a meleg mellé igen magas páratartalom társul. A negyedik körben megnyomom az emelkedőt, és pár perc előnyre is sikerül szert tennem. A tetőn megállok, és mérem a zoknihúzogatás idejét. Alig egy percig tart a művelet, de ismét utolérnek. Ennek a fele sem tréfa – ha így elszórakozom a versenyt, még a végén levernek.

Az ötödik körre már lendületből fordulok. Nem állok meg zoknit igazgatni, és próbálok mindent lendületesen megfutni. Az emelkedő tetején még egyszer visszafordulok, majd kieresztve a fékeket óvatosan, de a lehető leggyorsabban ereszkedem a cél felé. Eközben újabb célt tűzök ki magam elé, méghozzá órán belüli célidőt, amihez bizony taposni kell az utolsó kilométereken. A célegyenesben már sprintelnem kell, és ahogy átszakítom a feleségem és kisfiam által tartott „célszalagot”, éppen beesek négy órán belül.

Próbálok kicsit pihegni, de a tévések egyből lecsapnak rám. A második és harmadik helyezett hamarosan megérkezik, és nem sokkal utánuk csapattársam, István ér negyedikként a célba.

A verseny és a szervezés nagyon családias hangulatot teremtett, és a sok hibázás ellenére is sikerült elnyernem a hegyifutó marathoni országos bajnoki címet, illetve az ezzel járó indulási jogot a hosszútávú hegyifutó világbajnokságra.