Fényévekről látótávolságra!

Decemberben még 58 pontos különbséggel győzött a tavalyi egyetemi bajnok ellenünk, most viszont – leszámítva az első negyedet – végig koncentrálniuk kellett a debrecenieknek, bár győzelmük azért így sem forgott veszélyben. 

Két korábbi centerféleségünk (Veres és Hadházi) hiányában újabb szerkezetek kipróbálására volt lehetőségünk, amit a csapat lehetőségeihez mérten ezúttal is jól oldott meg. Jó kezdés után pár gyermeteg hiba elég volt, hogy a Debrecen megrázza magát és ellépjen Tőlünk (17-31). A következő három negyedben aztán saját stílusunkat és csapatszintű önbizalmunkat keresgélve, majd megtalálva, egyre több jó döntést hoztunk, így végig méltó ellenfelei voltunk a vendégeknek. Ha lábon nem is, de fejben mindenképp elfáradó csapatunk pici slusszpoénként az utolsó szakaszt egy apró pontocskával pedig meg is nyerte. Folytatás hétfőn, Szegeden!

MEAFC-DEAC 79-97 (17-31, 26-28, 22-25, 14-13)
Egyetemi Bajnokság. Vezette: Lengyel, dr. Mészáros.

MEAFC: Kiss (10/6), Nádasi (16/3), Szepesi (17/3), Takács (19/6), Tamás (2). Csere: Sörlei (8), Horváth (7/3), Jurányi. Edző: Drahos Gábor.
Debrecen: Nagy Bo. (21/9), Nagy Be. (9/6), Pék (17/9), Szarka (11/3), Kiss (17). Csere: Bács (9), Lippai (7), Gál (3), Szendrei (3). Edző: dr. Nagy Ágoston.

Drahos Gábor, vezetőedző: Tény, hogy az ellenfél egy jó csapat és tény, hogy ennek a jó csapatnak végig komolyan kellett vennie a találkozót. Játékosaimnak ez csupán a hetedik lehetősége volt, hogy konkrét és egyre komolyabb feladatokkal szokják a – mondjuk úgy -normális kosárlabdát. Örömteli, hogy az első negyedben elhangzott kérések már a második félidőre rögzültek, így egyre több sikerélményhez jutottunk. Szerintem nagyon lassan, de fejlődnek a fiúk, tehát haladunk egy cél felé!