Kosárlabda NB1,  Kosárlabda szakosztály

A MEAFC nyerte a borsodi kosárrangadót!

Újabb nézőcsalogató győzelmet szerzett a miskolci csapategység.

„Hűha, ez nem lesz könnyű!” – morajlott a zsúfolt miskolci lelátó, mikor a vendégek amerikai centere kiszorított helyzetből megszerezte a borsodi rangadó – és saját maga magyarországi – első pontjait. Két újvárosi büntető után azonban Drahos is eszmélt. Irányítónk kosarat majd labdát szerzett, amiből Szögi robogott az egyenlítésig. Endrész vezetésével egész jól védekezett a MEAFC, ám Kovács és Hill is nehéz tempót jegyzett. A negyed második fele aztán Szojka és Fazekas parádéjáról szólt. Centereink a fáradhatatlan osztogatásba (14 gólpasszal zárt) kezdő Szöginek köszönhetően szép sorjában szerezték a könnyű kosarakat. A nyitány vége a hazai védekezés enyhüléséről, és az ebből adódó extra Madár kosarakról szólt (20-17).

Takács középtávolról, Drahos pedig kintről villant, majd Szögi rázta meg újra a gólpasszos zsákját, így állandósulni látszott a tíz pont környéki miskolci vezetés. A folytatásban Galló remek megmozdulásokkal ugrasztotta talpra a szurkolókat. Fiatal magas emberünk indulásból, pozícióból és Máté büntetőjének visszapöcizéséből is eredményes volt. Madár harmadik extra kosara a legvégén kicsit közelebb hozta az övéit, ám hazai szemszögből a játék és az előny is megnyugtató volt (50-39).

Tiszaújvárosi kosár plusz büntetővel indult a második félidő, majd Drahos küldött – a támadóidő lejártakor – súlylökő mozdulattal helyére egy palánkos hárompontost. Pár hazai lelkes labdaszerzést követően Lippai és Orosz is feliratkozott a pontszerzők közé. Takács és Szögi sem védekezett rosszul, ám több alkalommal is hibapont volt a jutalmuk. A negyed végén mindkét fél többször is hibázott a büntetőknél, végül Szojka tempója lezárta a negyedet (71-61).

Nem nagyon ízlett a zárt védekezés a vendégeknek, akik szinte csakis középtávoliakkal fenyegettek. Debreceni és Hill kétszer, Pöstényi egyszer volt eredményes a „festéken” kívülről. A semleges nézők roppantul élvezhették a látványos és szoros küzdelmet, de szerencsére semleges nézők nem nagyon voltak a Körcsarnokban, így maradt a „szívroham közeli állapot”. A táblán 75-72 állt, amikor a vendégek faultos kosarat szereztek, ám a ráadás büntetőt a zsákolását leszámítva szinte csak a trapézon kívülről – de onnan igen hatékony százalékkal – operáló Hill kihagyta. Az ellentámadásból egy csodálatos miskolci labdajáratást követően Máté verte be a demoralizáló sarki triplát. (a rendkívül hosszúra nyúlt utolsó másfél perc összefoglalásában nem törődtünk a szóismétléssel, így halmoztuk a büntető kifejezést) Öt kosárral később Lippai szerzett 2 fontos büntetőt, majd Lippai és Szögi szerzett közösen labdát, majd Szögi szerzett egy fontos büntetőt. Madár büntetői után az utolsó időkérés következett. 10 másodperc volt hátra, Drahoshoz került a labda, aki higgadt büntetőkkel 5 pontosra hizlalta a különbséget, így téve pontot a találkozó végére (87-82).

Nagyszerű mérkőzésen, rangadóhoz méltó körítéssel, szurkolással és játékkal a továbbra is listavezető MEAFC megszerezte idei 10. sikerét, egyúttal visszavágott az őszi tiszaújvárosi két pontos vereségéért.

Folytatás szombaton Salgótarjánban. Szép volt, Fiúk!

MEAFC – Tiszaújvárosi Phoenix KK 87-82 (20-17, 30-22, 21-22, 16-21)

NB I/B Keleti csoport 13. forduló. Miskolc, Körcsarnok, 350 néző.

Vezette: Sallai István, Kapusi Gábor, Bács Csaba.

MEAFC: Szögi (6), Drahos (22/12), Máté (7/3), Endrész (4), Lippai (8). Csere: Szojka (23), Galló (8), Fazekas (4), Orosz (3), Takács (2), Kopasz. Edző: Bene Szilárd.

Tiszaújváros: Madár (26/12), Kovács (4), Szabó (7), Debreceni (12), Hill (17). Csere: Pöstényi (12/3), Magyar (3/3), Kilyen (1), Pongrácz. Edző: Brunyánszky István.

Bene Szilárd, vezetőedző: Teltház előtt rangadót nyerni óriási öröm. Nekünk ez most megadatott, amihez gratulálok a játékosaimnak. Sikerült ezzel a szezon eleji két pontos vereségért revansot vennünk. Méltó ellenfelek voltak, de Madár kimagasló teljesítménye egymagában kevés volt. Nálunk mindenki jól szállt be a meccsbe, a játékunkban pedig kezdtünk újra ritmust találni, ami biztató a jövőre nézve.