Röplabda NB1,  Röplabda szakosztály

A MEAFC első NBI-es idénye röplabdában

Április 18-án ért véget a férfi NBI-es bajnokság, melynek végén férfi csapatunk kivívta az első osztályú tagságot.

Ez volt a klub történetének első NBI-es szezonja férfi röplabdában, nem mellesleg pedig Miskolc városa 30 év után tért vissza ebbe az osztályba  és marad is ott a 2021/2022-es szezonra. Ennek apropóján ültünk le beszélgetni Bagó László vezetőedzővel és Barócsi Ákos szakosztályvezetővel.

Vágjunk is bele. Hogyan értékelitek az első szezont a NBI-ben?

 ,,Az NBII-ből való feljutást követően, a tisztes helytállás és az első osztályban való megragadás volt a legfőbb célkitűzés-kezdte Bagó László a visszatekintést. Majd így folytatta: ilyen szemszögből nézve sikeres szezont zártunk, hiszen kivívtuk az ellenfelek tiszteletét, valamint az NBI-es tagságot is a következő szezonra. Nyilván van hiányérzet, voltak elhullajtott pontok a bajnokságban, de még nem álltunk arra készen, hogy az extraligába való feljutásért játszunk. Rengeteg tapasztalatot szereztünk mind a játékosok, mind a vezetés és az edzői stáb is. Legfontosabb feladatunk a jövőt tekintve, hogy ezeket érdemben hasznosítani tudjuk, gondolok itt játékosok igazolása, csapatépítés, edzésszervezés, háttérmunkák stb. Ha továbbra is ebben az ütemben építkezünk, jöhetnek a merészebb célok.” Ezek után Barócsi Ákos vette át a szót:,, A legfontosabb célunkat, hogy az első osztályban megragadjunk elértük. Ahogy Laci is említette voltak váratlan vereségek, pontveszteségek. A srácok hozzáállására nem lehetett panaszunk mindenki igyekezett ennek alárendelni mindent, legyen szó családról vagy munkahelyi elfoglaltságról. Ezúton is egy hatalmas gratuláció és köszönjük az egész szezonbeli munkát. Büszkék vagyunk rájuk. Igazi sportemberek.

Egyetlen dolog miatt lehet hiányérzetünk, hogy szurkolóink csak a szezon elején lehettek jelen a hazai mérkőzéseken. Utána a vírus helyzet miatt már csak online követhették az összecsapásokat. Viszont amíg ki lehetett jönni a mérkőzésekre nagyon szép nézőszámokat produkáltunk hiszen csaknem minden mérkőzésen 100-120 fő néző összegyűlt. Így azt gondolom bebizonyosodott, hogy van kereslet és igény férfi röplabdára Miskolcon. ’’

Miben kell még fejlődni a gárdának?

B.L.: ,,Nyilván sok mindenben fejlődni szeretnénk. Felsorolni is nehéz lenne miben, de a legfontosabbat emelem csak ki: Profi mentalitással próbálunk dolgozni, de amatőr csapat vagyunk, mindenki a játék szeretetéért röplabdázik. Tele olyan játékossal, akik nagyon sok áldozatot hoztak/hoznak hétről-hétre. Sajnos még így sem tudunk annyit együtt edzeni, készülni, mint amennyit ez az osztály megkövetelne. Jövőre ebben mindenképpen szintet kell lépnünk.”

B.Á.: ,, Azt gondolom, hogy a csapat egyéni képességekben kiemelkedő ebben a bajnokságban. Viszont ez nem tudott megmutatkozni még az igazi csapategység néha hiányzott. Én személy szerint azt vallom, ha nem lett volna vírus helyzet és a bajnokság normális ütemben zajlik, tehát nem az van, hogy akár 2 hónapig semmilyen tét mérkőzésünk nem volt, hanem hétről hétre pályán lehettek volna a srácok akkor előrébb is juthattunk volna a tabellán. Hangsúlyoznám, hogy realitásokat tekintve nem volt elvárva, hogy Extraligába kerülésért harcoljon a csapat. Tanuló év volt mindenki számára ez a szezon én azt tapasztaltam. A játékosoknak a gyorsabb mérkőzés ritmus felvétele, a nagyobb koncnetrációt igénylő összecsapások. Nekünk a szakmai stábnak pedig a szervezés, covid és a többi csapattal való együttműködés tekintetében volt tanulságos az első év.

Hogyan értékeled a fiatalok teljesítményét?

B.L.: ,,A csapat gerincét rutinos, extraligát megjárt játékosok alkották, melléjük felhoztunk az utánpótlásból pár tehetséges srácot. Már augusztusban célként tűztem ki, hogy a fiatalok elérjenek arra a szintre, hogy pályaképesek legyenek az első osztályban. Ez maradéktalanul teljesült, köszönhetően a hozzáállásuknak, példaértékű edzésmunkájuknak. Jövőre több fiatal is alapember lehet, amennyiben továbbra is ilyen alázatosan dolgoznak. Nem mellesleg ezáltal a gyerekek jó példát látnak arra, hogy érdemes -tiktokozás helyett- röplabdázni.”

B.Á.: ,, Örülök annak, hogy a fiatal játékos meghálálták a bizalmat és hétről hétre fejlődtek. A szezon elején amikor Laci elvállalta a vezetőedzői posztot bíztam benne, hogy ezekből a fiatal srácokból ki tudja hozni azt ami mindig is bennük volt. Testközelből láthattam, hogy isszák Laci minden szavát edzésen vagy mérkőzésen. Ők lehetnek a fiatalabb generációnak egy jó példa arra, hogy érdemes nálunk röplabdázni, hiszen jó kezekben vannak. Nem mellesleg pedig az ország egyik legjobb egyetemén tanulhatnak és élhetnek.

A Covid mennyire befolyásolta szerinted a bajnokság végkimenetelét?

B.L.:,, Úgy gondolom, a végső sorrendet nem befolyásolta a vírushelyzet. Voltak csapatok, akik visszaéltek –illetve, pontosabban fogalmazva- lehetőséget láttak a covid nyújtotta káoszból. Ezek pillanatnyi kis részsikerek voltak, de háborút nem nyertek vele. Mi meg tanultunk ebből is. Sok kellemetlenséggel járt a covid, de a szurkolók hiánya volt a legnehezebb. Nélkülük nem kerek a bajnokság…”

B.Á.: ,, Hátha sajnos sok kellemetlenséget okozott nekünk és első sorban azért mert a többi csapatot érintette így nekünk is sokszor kellett alkalmazkodni. Órákat tudnék, arról mesélni, hogy mennyire nehezen mentek a mérkőzés egyeztetések, hogy hányszor jöttünk ki hátrányosan ezekből a halasztott mérkőzésekből továbbá mennyi gondot okozott ez egy-egy játékos életében. Ez is egy jó példájának annak, hogy nem csak a játékosoknak de nekem is mint vezetőnek fel kell vennem az első osztály ritmusát és adott esetben, (hát hogy is mondjam?) ügyesebben keverni a paklit. ’’

Mi lesz a nyári átigazolás legfontosabb feladata? Illetve a jelenlegi keretet sikerül egyben tartani?

B.L.: ,,A keretet igyekszünk egyben tartani, és van pár poszt ahol szükséges erősítenünk, persze a fiatalítást is szem előtt tartjuk. Már most zajlanak egyeztetések, annyit elárulhatok, hogy –az ideihez képest- jövőre erősebb lesz a keretünk.”

B.Á.: ,, A legfontosabb feladatunk, hogy a csapat gerincét együtt tudjuk tartani. Már folynak az egyeztetések a játékosokkal egyenlőre pozitívak a visszajelzések. Azzal viszont tisztában vagyunk, hogy a csapat megerősítésre szorul bizonyos posztokon. Ide már vannak kiszemelt játékosok bízom benne, hogy sikerül is közös nevezőre jutni velük. Természetesen a fiatalítás is elkezdődik, hiszen nem lenne szerencsés, ha egyik idényről a másikra kellene teljesen új játékosokból csapatot építeni. Cél a rutin és fiatalság ötvözése, ha ez sikerül egy ütőképes együttest hozhatunk létre. Azt azonban látni kell, hogy a hazai játékos piacon nagyon kevés a jó és minőségi játékos, külföldi játékos szerződtetésétől pedig messze vagyunk. Ahogy eddig is itt is a fokozatos építkezés elvét követjük és a nyáron igyekszünk a szükséges anyagi forrásokat előteremteni az újabb szint lépés érdekében.”

Melyik mérkőzésekre emlékszel vissza legszívesebben és melyikre nem?

B.L.: ,,Minden meccsre örömmel gondolok vissza, amikor –eredménytől függetlenül- harcosak voltunk, mindent megtettünk a győzelemért. Ugyanez fordítva is igaz.”

B.Á.: ,, Igazából számomra minden mérkőzés maga volt a csoda ha fogalmazhatok így. Hiszen majdhogynem napra pontosan 8 évvel ezelőtt jutottunk tovább a MEFOB selejtezőjében a Debreceni Egyetem ellen és majd később a Nyíregyházán át a döntőbe és szereztünk bronzérmet. Ha akkor valaki azt mondja nekem, hogy 8 év múlva itt tartunk jót mosolygok rajta. Így minden nehézség ellenére amivel szembesültünk az idén minden mérkőzésre egytől egyig szívesen gondolok vissza. (Még a vereségekre is, pedig azokat nehezen viselem el) Bízom benne a következő szezon már normális kerékvágásban fog zajlani és megmutatjuk mire is vagyunk képesek valójában. „