Az Egyetemi Körcsarnokban a Salgótarján tudott nyerni

A MEAFC-Peka Bau NB I/B, Piros-csoportos férfi kosárlabda csapata február 14-én, pénteken este saját pályáján fogadta a Salgótarjáni KSE gárdáját. A bajnokság 20.fordulójának keretében lejátszott találkozón a vendégek akarata érvényesült, így ők vihették haza az értékes pontokat.

MEAFC-Peka Bau – Salgótarjáni KSE 61-79 (14-22, 14-26, 24-12, 9-19)

Miskolc, Egyetemi Körcsarnok

Vezette: Gruber Nikolett Lilla, Hervay Tibor, Gombos Márk Bálint

MEAFC-Peka Bau: Velkey J. (10/6),Kozák M. (14), Meleg (2), Gadus (1), Ragályi. Csere: Bankó (13/6), Gerőcs (9/3), Santiago (4/3), Tóth B. (6), Lippai (2), Mokánszki, Orliczki, Vezetőedző: dr. Váczi Péter, Segédedző: Béres Dávid.   

Salgótarjáni KSE: Kalassai (14/6), Hargitai (8/3), Karanfilovski (3), Ormai (6), Cserényi Marcell (4). Csere: Cserényi Martin (8), Kazy (13), Glatz (10), Charlton (11/3), Prodanovic (2), Holló, Balázs. Vezetőedző: Dániel Péter,

Dr. Váczi Péter: – Az első félidőben katasztrofálisan és nem MEAFC-os mezhez méltóan kosárlabdáztunk. Nem is értem, az előző fordulóban, a jászberényi meccsen ugye látszott, hogy ki akar a két csapat közül igazán a playoff-ba jutni és ennek megfelelő energiákkal játszottunk, most meg pont fordítva volt. Igazából rajtunk látszott, hogy nagyon rossz energiákkal játszottunk az első félidőben és akárhogy forgattam a csapatot, összességében az első öt-hat percen kívül nem találtam meg azt az ötöst, aki igazán fel tudta volna venni a versenyt az ellenfelünkkel. A legnagyobb fájdalom az, hogy nem csak játékban, hanem akaratban is. Hiába tudtunk ezen változtatni a második félidőre, akkora hátrányban voltunk, hogy amikor egy picit már közelebb tudtunk hozzájuk kerülni, akkor gyakorlatilag elfogyott a szufla, mert nyilván egy ekkora hátrányt ledolgozni rengeteg munkába kerül. A végére sajnos még azt a különbséget sem tudtuk megtartani, ami az összevetésbe nekünk kedvezne. Rettentően csalódott vagyok és összességében, egykori sportolóként, edzőként, nem is értem az első félidőt. Azt gondolom, nem vagyunk még olyan szintű csapat, hogy megengedjük: nem 105 százalékkal állunk bele az első perctől kezdve a mérkőzésbe, ráadásul hazai pályán. Ez óriási csalódás számomra, remélem, hogy mindenkinek óriási csalódás és fogunk tudni ezen változtatni, mert komoly céljaink vannak. Nem fogom engedni, hogy ez még egyszer előforduljon ennek a csapatnak az életében, mert ezt nem lehet. A második félidőben mutatott játékunkra kell építenünk és kiharcolnunk azokat a győzelmeket, melyekre még szükségünk van. Nyilván az ellenfelünknek gratulálok és sok sikert kívánok nekik.

Dániel Péter: – Gratulálok a srácoknak a győzelemhez, nagyon sokat dolgoztak ezért. Az első félidőben rendkívül hatékonyan és helyenként látványosan is kosárlabdáztunk. Aztán a harmadik negyedben egy kicsit belassult a támadó játékunk és a védekezésünk is felborult. A fiúk azonban megmutatták, hogy van bennük tartás és a negyedik negyedben nagyon jó védekezéssel rukkoltunk elő és sikerült annyi pontot szerezni, hogy hazavigyük az egymás elleni különbséget a Miskolccal szemben.