„…a teljesítményemmel szeretnék példát mutatni” – interjú Veres Bencével

Veres Bence az előző idényben csatlakozott a MEAFC-Peka Bau csapatához, az új szezonra pedig már csapatkapitányként készül. Első miskolci évéről, az idényt követő bizonytalan időszakról, az átalakuló keretről, az első edzőmérkőzés tapasztalatairól, valamint a III. Gregor András Emléktornáról is beszélgettünk vele.

– Tavaly nyáron érkeztél Miskolcra. Hogyan emlékszel vissza az első MEAFC-os szezonodra? Mennyire sikerült gyorsan beilleszkedned a csapatba és megszoknod az új környezetet?

– Így van, ez már a második szezonom lesz Miskolcon. Az első itt töltött idényemben nagyon jól éreztem magam, és szívesen emlékszem vissza erre az időszakra. A beilleszkedés egyszerűen ment, mindenki rugalmas és segítőkész volt, így ezzel szerencsére nem volt problémám.

– Milyen várakozásokkal vágtál neki az előző idénynek, és ezekből mi valósult meg?

– Igazából azt kaptam, amire előzetesen számítottam. Ami az eredményeket illeti, úgy gondolom, hogy alakulhatott volna jobban is a tavalyi szezon. Ugyanakkor már nem érdemes azon rágódni, mi lett volna, ha… Sportemberként egyébként sem vagyok ennek a híve.

– Egyénileg mennyire vagy elégedett a tavalyi teljesítményeddel? Miben érezted a legnagyobb fejlődést, és mely területeken szeretnél még előrelépni?

– Ha kizárólag az egyéni teljesítményemet nézem, életem legjobb szezonját játszottam. Sikerült a bajnokság legjobb nyitásfogadójává válnom, amit óriási eredménynek tartok, emellett a tíz legeredményesebb pontszerző közé is bekerültem. Ennek szintén nagyon örültem. Ez az a két terület, amelyen az előző szezonjaimhoz képest jelentősen előre tudtam lépni.

Ettől függetlenül minden játékelemben szeretnék tovább fejlődni. Úgy gondolom, egyetlen területről sem mondhatjuk el, hogy már nem lehet benne előrelépni. Mindig van feljebb, ezért azon dolgozom, hogy az előttünk álló idényben még jobb teljesítményt nyújtsak, mint tavaly. Ehhez itt, Miskolcon minden lehetőség adott.

– A szezon végét követő időszak különösen bizonytalan volt, hiszen sokáig nem lehetett pontosan tudni, melyik osztályban és milyen lebonyolítás szerint folytathatja a csapat. Játékosként hogyan élted meg ezt a helyzetet?

– Egészen egyszerűen nem foglalkoztam vele túl sokat. Addigra már tudtam, hogy maradok a csapatnál, és a következő szezonban is röplabdázhatok. Számomra ez volt a legfontosabb. Természetesen mindenki abban bízott, hogy az Extraligában indulhatunk, ami végül sikerült is.

Ha az NB I-ben kezdtük volna meg az idényt, ott is lettek volna olyan céljaink, amelyek motiválhattak volna minket. Szerencsére a legmagasabb osztályban folytathatjuk, most pedig be kell bizonyítanunk, hogy igenis van helyünk ebben a mezőnyben.

– Mennyire volt nehéz fenntartani a motivációt és az edzések intenzitását úgy, hogy közben folyamatosan változtak a következő idény lebonyolításával kapcsolatos információk?

– Az edzők és a vezetőség igyekeztek nem további terheket rakni ránk ezzel kapcsolatban. Szerintem ők is úgy gondolták, hogy bármelyik osztályban indulunk, lesznek céljaink, amelyekért ugyanúgy keményen kell dolgoznunk. Ez a mentalitás nagyon szimpatikus volt számomra, és többek között ezért is maradtam a csapatnál.

A saját motivációmat és az elvégzett munkámat nem befolyásolta a lebonyolítás körüli bizonytalanság. Amikor pályára lépek, legyen szó edzésről vagy mérkőzésről, csak a pálya, a labda és a csapattársaim számítanak. Nem azzal foglalkozom, hogy mi történhet majd később, hanem egyszerűen játszom, és igyekszem a lehető legjobb teljesítményt nyújtani.

– Az új szezonban már csapatkapitányként számít rád a szakmai stáb. Mit jelent számodra ez a megbízatás?

– Nagyon örültem a kinevezésnek és annak, hogy a vezetőség, valamint az edzők megtiszteltek a bizalmukkal. Szeretnék élni ezzel a lehetőséggel, és bebizonyítani, hogy jól döntöttek. Csapatkapitányként is szeretnék példát mutatni: a pályán biztatni és bátorítani a társaimat, azon kívül pedig mindenben segíteni őket, amiben csak tudom.

– Milyen csapatkapitány szeretnél lenni? Inkább a pályán mutatott teljesítményeddel, az öltözőben elmondott szavakkal vagy a kettő együttesével szeretnél példát mutatni?

– Ahogyan már említettem, arra törekszem, hogy a pályán és azon kívül is segítsem a csapatot. Játék közben elsősorban a teljesítményemmel szeretnék példát mutatni, az öltözőben és a hétköznapokban pedig minden olyan dologban segíteni, amelyben egy csapatkapitányra szükség lehet.

– Jelentősen átalakult a keret: több fiatal játékos is szerepet kaphat, ugyanakkor rutinosabb röplabdázók is érkeztek. Milyenek az első benyomásaid az új csapatról?

– A kezdőcsapatunk szinte teljesen kicserélődött, a tavalyi kezdőhetesből Fenyvesi Dani és én maradtunk. Emiatt nehéz előre megjósolni, hogy milyen játékerőt képviselünk majd a bajnokságban. Az első hetek tapasztalatai alapján azonban úgy gondolom, hogy a tavalyi csapathoz képest erősödtünk.

– Lejátszottátok az első edzőmérkőzéseteket is. Milyen tapasztalatokat szereztetek, és melyek azok a pozitívumok, amelyekre már most lehet építeni? Miben kell még fejlődnötök a bajnoki rajtig?

– Valóban ez volt az első edzőmérkőzésünk, és pontosan olyan volt, amilyennek egy első felkészülési találkozónak lennie kell. Kovács Zoltán vezetőedző sokat változtatott az összeállításon, és a fiatalok is kaptak játéklehetőséget.

Pozitívumként mindenképpen kiemelném a csapaton belüli összhangot és kémiát. Ez már az első edzésektől kezdve jelen volt a pályán és az öltözőben egyaránt, az edzőmérkőzésen pedig szintén megmutatkozott.

A tavalyi szezonhoz hasonlóan gyors, színes és kombinatív játékra lehetünk képesek, ami szerintem nagyon biztató. Emellett blokkban is erősebbek lettünk. A nyitásokban ugyanakkor még fejlődnünk kell, hiszen sok szervát rontottunk. Van azonban időnk kijavítani a hibákat, mivel még szűk másfél hónap van hátra a bajnoki rajtig.

– Hamarosan következik a III. Gregor András Emléktorna. Mit jelent számodra és a csapat számára ez a hazai felkészülési esemény?

– Ez mindig egy nagyon jó hangulatú torna. Eddig mindkét alkalommal részt vettem rajta, és mindkétszer sikerült megnyernem. Az elsőn még a MAFC játékosaként győztem, a másodikon pedig már a MEAFC színeiben. Számomra ez a torna mindig fontos és hasznos megmérettetés a felkészülési időszak derekán.

– Csapatkapitányként mit üzennél a szurkolóknak az új szezon előtt? Mire számíthatnak az idei MEAFC-Peka Bau csapatától?

– Azt szeretném üzenni a szurkolóinknak, hogy a tavalyi szezonhoz hasonlóan idén is jöjjenek minél többen a mérkőzéseinkre! Ebben az idényben különösen fontos lesz a támogatásuk, hiszen a 15 alapszakasz-mérkőzésből mindössze ötöt játszunk hazai környezetben. Emiatt az eddigieknél is nagyobb szükségünk lesz rájuk. Azt ígérhetem, hogy egy harcos, a végsőkig küzdő csapatot láthatnak majd. Minden egyes mérkőzésen, minden pontért teljes erőbedobással fogunk küzdeni. Csapatkapitányként ezt megígérhetem. Hajrá, MEAFC!

Tehát minden kedves szurkolót vár a hétvége mindkét napján a MEAFC-Peka Bau az Egyetemi Körcsarnokban a III.Gregor András Emléktornára. Szombaton az U20-as míg vasárnap az U18-as csapatok felkészülési mérkőzései vezetik fel a felnőtt mérkőzéseket.

Az emléktorna mindkét napjára a belépés INGYENES!