Interjú Jakó Imrével az országos U15 I. osztályú döntőbe jutó csapat vezetőedzőjével!
Május 24 és 26 között az egyetemi körcsarnok röplabdától lesz hangos hiszen itt kerül megrendezésre a Tatár Mihály U15 I. osztályú fiú országos döntő. Nem csak házigazdája lesz a döntőnek a MEAFC, de a hatos fináléba is bejutott.
Jakó Imre együttesének játékosai egy éve még más-más osztályú MEAFC csapatokban szerepeltek és ebben a szezonban pedig óriási tettet hajtottak végre a döntőbe kerüléssel. Többek között erről is szó esik a vezetőedzővel készült rövid interjúban.
A bajnokság kezdetekor gondoltad volna, hogy az országos hatos döntőbe jut a csapat? Hiszen még csak tavaly került fel a gárda az első osztályba.
A tavalyi szezon tapasztalatai sokat jelentettek a 2023/2024-es szezonra való felkészülésre. A szakosztály vezetés és az edző kollégákkal, a tavalyi szezon után egy közös megbeszélés alapján született meg az a döntés, ami megalapozhatta azt a gondolatmenetet, mely elvezet minket az elit kategória legjobb hat csapata közé. Ez volt az a szemléletváltás, miszerint a többi azonos korosztályos csoportokat, mérések alapján és a már megszerzett tudásuk, képességük alapján, egy kiemeléses rendszerben gondolkodva, olyan csoportot tudunk kialakítani, akik képesek lehetnek egy kiemelkedő eredményt elérni. Az első év tapasztalatait felhasználva pedig még jobban meg tudtuk tervezni és felépíteni az egész éves edzésmunkát. Amikor ezek a változtatások megtörténtek és elkezdtük az edzésmunkát, én már akkor biztos voltam benne, hogy ebben a szezonban ott leszünk a hatos döntőben. A baráti társaságból sokan kapcsolódnak a sportághoz, több olyan szülővel össze szoktunk jönni, akiknek a gyerekei szintén ebben az egyesületben, sportágban érdekeltek. Szeptember végén volt egy nyárbúcsúztató összejövetel, ahol szóba került a röplabda és előjött ez a kérdés, hogy na mi lesz az éven? Én habozás nélkül rávágtam, hogy ott leszünk….!
Hosszú út vezetett a döntőig. Mit gondolsz mi lehetett a siker kulcsa?
A siker kulcsa a munkában rejlik. Az alapozásnál találkoztak először ezek a srácok, akik négy különböző csapatból érkeztek. Az első nagy feladat az volt, hogy őket egy csapattá formáljuk. Volt aki már tavaly megjárta az első osztályt, voltak másod és harmad osztályból érkezők is, de érkeztek alacsonyabb, u13as korosztályból is. Az alapozás jól sikerült, a srácokkal történt beszélgetések, kérések, feladatok leosztása, hogy hogyan is tudunk egy jó csapattá válni, hasznosnak bizonyultak és mire elérkeztünk az első bajnoki fordulóhoz, már egész jó képet mutatott a társaság. A bajnoki mérkőzéseken tapasztaltakat, a következő edzéseken igyekeztünk kamatoztatni, a hibákat javítani. A siker másik kulcsa ez volt, hogy a bajnoki mérkőzéseken előforduló hibákat a következő edzéseken azonnal igyekeztünk javítani, illetve az előre felépített éves edzéstervet, gyakorlatilag végig tudtuk tartani.
Ebben a korban még a játékosok hullámzó teljesítményre képesek akár adott mérkőzésen belül. Az ilyen hullámvölgyeket, hogy sikerült orvosolni a csapaton, persze csak, ha volt ilyen.
Természetesen megvoltak a hullámvölgyek. Volt, hogy egy mérkőzésen belül is, de volt, hogy adott komplett hétvége nem úgy alakult, ahogyan azt vártuk. Amikor mérkőzés közben tapasztaltuk ezt, én folyamatosan a mentális oldalról közelítettem meg ezt, hiszen nem olyan problémák okozták ezeket a hullámvölgyeket, amit technikára tudnánk kivetíteni, hanem inkább egy-egy motiváció vesztés, ha nem sikerültek jól a megoldások. Sajnos ebben a korosztályban tapasztalható, hogy hamar össze tudnak zuhanni és nagyon nehéz kijönni ebből az állapotból. Időkérések alkalmával és szettek között van lehetőségünk velük beszélni mélyebben. Ezen alkalmak alatt igyekeztem őket erősíteni, motiválni, vissza zökkenteni őket fejben. Igen, volt amikor nem sikerült, de ezek, ha lehet ilyet mondani, épp jókor jöttek ki, így nem okozott mélyebb problémát. A 12 forduló alatt kétszer volt tapasztalható, hogy az egész hétvégét beárnyékolta az esetleges hullámvölgy, de ezeket jól feldolgozta a csapat, megbeszéltük az okokat és dolgoztunk tovább.
Szokták mondani, hogy egy döntőn már nem számít, hogy korábban a csapatok mit játszottak egymással. Mit gondolsz mire lehet képes a döntőben a csapat?
Ez pontosan így van! Itt vissza sejlik bennem a tavalyi szezon, mikor is, szinte minden csapatot egyszer meg tudtunk verni, a visszavágón pedig nem sikerült. A döntőbe jutott hat csapat közt már nincs nagy különbség. Bárki képes lehet bárkit egy mérkőzésen “elkapni”. Ez egy teljesen más helyzet lesz, itt nincs lehetőség már javítani. Ilyen szempontból kedvező helyzetben vannak azok az egyesületek játékosai, akik évről évre ott vannak és élik át ezeket a szituációkat. A mi feladatunk az lesz, hogy a lehetőséggel éljünk. Biztos vagyok benne, hogy minden játékosomból mást-és mást fog kiváltani ez a helyzet, a kérdés az, hogy mennyire tudjuk majd ezt kezelni. Két hét van még a döntőig, igyekszünk felkészülni amennyire csak lehet. Én bízom a csapatban! Jók ezek a srácok, ebben benne lehet bármi!
Mit gondolsz a hazai pálya előnyt vagy esetleg hátrányt fog jelenti a csapatodnak? Hogyan próbálod felkészíteni a játékosokat a döntőre?
Nehéz kérdés! A bajnokság során nem igazán játszottunk hazai környezetben, pláne nem a center pályán a Körcsarnokban. Így talán a klasszikus hazai pálya előnye el is tűnt. A várható szurkolás is új helyzetet teremt majd, de az az a tényező amire azt mondom, hogy a csapat tagjait ez motiválni fogja. A döntőig hátralévő időben már csak a finomításon van a hangsúly, új elemeket itt már nem tanulunk. A fő hangsúly azon lesz, mennyire tudjuk a finom hangolást elvégezni, a terhet levenni a srácokról, közben a motivációt pedig maximálisan tartani.
Ezt a mondatot biztos, hogy fogják tőlem hallani a döntő napjaiban: kívánom nektek, hogy ez az utolsó nap alakuljon úgy, ahogy a tavalyi záró torna, szintén itt, ezen a helyszínen!
Hajrá MEAFC-Miskolc!
Tehát minden röplabda barátot és MEAFC szurkolót arra bíztatunk, hogy a helyszínen buzdítsa csapatunk. A döntő összes mérkőzését élőben közvetíti a Hunvolley TV.
A eseményre a belépés díjtalan!
