Kosárlabda szakosztály,  Kosárlabda U14

Ízelítőt kaptak a fiatalok a serdülő bajnokságból!

U14 FIÚ SERDÜLŐ BAJNOKSÁG 2019-2020 – ÉSZAK-KELETI RÉGIÓ – C CSOPORT

Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma – 2019. szeptember 22. vasárnap

MEAFC Kossuth-Egri VSI KOK/A: 30-91 (11-27, 3-20, 6-31, 10-13)

MEAFC: Kiss F. (17), Rozmán (4), Kiss Z. (4), Nagy (4), Szeniczey (1), Kovács, Hegyi, Ling, Gulyás, Hazadi, Lippai, Kozák. Edző: Varga Dénes.

Eger: Bolla (23/3), Osztermayer (18), Márton (17), Koncz (7), Faragó (6), Domoszlai (6), Kiss (4), Numan (4), Numan (2), Ficsor (2), Dinyési (2), Sass. Edző: Klepej Roland.

A felkészülést augusztus 12-én kezdtük a serdülő korosztállyal. A jelenlegi játékoskeretnek sajnos csak néhány tagja tudta vállalni az edzéseket a nyári időszakban. A képzést egészen az alapoktól kezdtük, és hamar kiderült, hogy szinte minden területen van pótolni való, így a technikai képzés mellett a kondicionális felkészítésre is próbáltam nagy hangsúlyt fektetni. Szeptemberre nagyjából összeállt a 13 fős keret és folytattuk a munkát. Ekkor az alapok ismétlése, a technikai hibák iskolázása, kijavítása mellett, már próbáltunk a játékkal is egy kicsit foglalkozni, mivel tudtuk, hogy szeptember 22-én megmérettetés vár ránk. Az első mérkőzésünket az egriekkel vívtuk. A fiúkkal megbeszéltük, hogy nem az eredménnyel foglalkozunk, hanem próbáljuk az edzésen gyakorolt elemeket megvalósítani, küzdeni keményen, és ha valami nem sikerül, akkor nem keseredünk el, újra megpróbáljuk. Már a mérkőzés elején nyilvánvalóvá vált, amit már korábban is sejtettünk, hogy mi ide gyakorolni, edződni jöttünk. A hiányosságokról nem szeretnék sokat beszélni, volt bőven: nem megy a visszarendeződés, későn váltunk támadásból védekezésre, a futósebességünk lassú, rosszul helyezkedünk, a védőtávolság nem megfelelő, a lábmunkánk nem elég mély és dinamikus, besegítés nincs, a védőlepattanót nem nagyon szedjük, nem zárunk ki, nincs kommunikáció és még sorolhatnám. Támadásban kapkodunk, a biztos helyzeteket kihagyjuk, besegítésnél ritkán osztjuk le a labdát, a védőktől való elszakadás még nem megy, felállt védelem ellen nem tudunk játszani, az átadások pontatlanok, gyorsindításnál későn, vagy egyáltalán nem passzolunk, a sávokat nem találjuk. Pozitívum, hogy a nálunk jóval képzettebb, labdás elzárásokat is alkalmazó, fizikailag erősebb, magasabb, gyorsabb egrieknek tudtunk így is 30 pontot dobni. A csapat jól küzdött, egy pillanatra sem adtuk fel a mérkőzést, a nagyarányú vereség ellenére is élveztük a játékot, büszkén viseltük a MEAFC-os felszerelést. Nagyobb odafigyeléssel, fegyelmezettebb játékkal, az instrukciókat betartva, akár 20-30 ponttal is közelebb kerülhetünk a hasonló képességű csapatokhoz.

MEAFC Kossuth-Debreceni KA DSI: 26-68 (5-24, 8-13, 9-11,4-20)

MEAFC: Kiss F. (14), Kiss Z. (5), Kovács (3), Lippai (2), Nagy (2), Ling, Szeniczey, Kozák, Hegyi, Hazadi, Gulyás, Rozmán. Edző: Varga Dénes.

Debrecen: Schmiedt (14), Molnár (12), Móré (10), Fazekas (10), Foltin (10/6), Szabó (6), Wágner (2), Úr (2), Elek (2), Gurzó, Vállai, Gulyás. Edzők: Gál Balázs, Szendrei Fruzsina.

Második mérkőzésünk előtt átbeszéltük, hogy mely játékelemeken kellene változtatni ahhoz, hogy eredményesebbek lehessünk. Kevesebb hibával, higgadtabban kell játszanunk, figyelni a visszarendeződésre, hamarabb embert találni, pontosabb támadásokat vezetni, többet kommunikálni, odafigyelni a befejezésekre. Sajnos az első negyedben nem sikerült felvennünk a ritmust a debreceni csapat ellen, sokkal gyorsabbak, pontosabbak voltak nálunk, a kimaradt helyzeteinkből azonnal ellentámadást indítottak, így minden egyes hibánk 4 ponttal növelte a különbséget. A második és harmadik negyedben feljavult a védekezésünk, jobban összpontosítottunk, és hibára tudtuk kényszeríteni az ellenfelet. Jó volt látni, hogy képesek vagyunk két negyeden keresztül 7 ponton tartani a nálunk sokkal erősebb, rutinosabb csapatot. Az utolsó negyedre elfáradtunk, voltak sérülések is, nem kíméltek minket a házigazdák, így a játékunk a mérkőzés végére szétesett. Pozitívum, hogy megértették a játékosok, hogy mit és hogyan szeretnénk a védekezéssel elérni, így sikerült a mérkőzés középső részét szorosabbá tenni. Örülök, hogy mindenkinek tudtunk játéklehetőséget biztosítani, volt eredménye az elmondottaknak, tanultunk a hibáinkból, tehát fejlődött a játékunk, és most ez a legfontosabb. Biztos vagyok benne, hogy megfelelő edzésmunkával, edzőmérkőzésekkel sokat fogunk fejlődni a következő időszakban, és ennek látható eredménye is lesz.